·5 perc olvasás
A Sikolyt kétszer is ellopták - és visszaszerezték
1994-ben és 2004-ben is elrabolták Edvard Munch A sikoly című képének egy-egy változatát. Mindkétszer előkerült - de egészen más történet vezetett odáig.
Képzeld el, hogy ötven másodperced van ellopni a művészettörténet egyik legismertebb festményét - és ennyi idő alatt sikerül is.
Edvard Munch A sikoly című képéből négy változat létezik. Az egyiket 1994-ben lopták el, a másikat 2004-ben - két teljesen különböző módszerrel, két teljesen különböző történettel.
Mindkét kép előkerült. De nem ugyanúgy, és nem ugyanolyan könnyen.
Ahhoz, hogy megértsd, miért volt ekkora tétje mindkét rablásnak, először érdemes tudni, honnan ered maga a kép - és miért létezik belőle egyáltalán négy változat.
HONNAN ERED A SIKOLY, ÉS MIÉRT LÉTEZIK BELŐLE NÉGY VÁLTOZAT?
Munch 1892-ben, egy oslói naplemente közben sétált két barátjával, amikor - saját feljegyzése szerint - hirtelen elfáradt, megállt, és "természetellenes, végtelen sikolyt érzett átfutni a tájon". A barátai továbbmentek, ő pedig ott maradt, remegve a szorongástól. Ezt az élményt később az egyik keretre is felírta, vörös festékkel, egy hosszabb prózavers formájában.
Az élményből négy változat született: két festmény és két pasztellkép, 1893 és 1910 között. Az egyik pasztellváltozat magántulajdonban maradt egészen 2012-ig, amikor Petter Olsen norvég hajótulajdonos - családja régóta Munch barátja és mecénása volt - eladta a Sotheby's aukciósháznál, ahol 119,9 millió dollárért kelt el. Ezzel a kép akkor minden idők legdrágábban elárverezett műalkotása lett.
HOGYAN LOPTÁK EL A SIKOLYT 1994-BEN?
1994. február 12-én, néhány órával azután, hogy Norvégiában megnyitották a Lillehammer-i téli olimpiát, két férfi létrát támasztott az Oslói Nemzeti Galéria falának, betört egy ablakon, elvágta a képet a falhoz rögzítő drótot, és kimászott vele - mindössze ötven másodperc alatt.
Az őrség figyelmét abban a pillanatban máshova irányította az olimpiai megnyitó miatti nyüzsgés. A tolvajok cetlit hagytak hátra, amiben gúnyosan megköszönték a múzeum gyenge biztonsági rendszerét.
A norvég rendőrség hónapokon át nyomozott, miközben a tolvajok váltságdíjat próbáltak kicsikarni. Egy titkos akció keretében, amiben brit rendőrök is részt vettek civilként, sikerült visszaszerezni a képet 1994. május 7-én - sértetlenül. A tetteseket letartóztatták.
A rablás értelmi szerzője Pål Enger volt, egy egykori profi labdarúgó, aki már 1988-ban is lopott képet a Munch Múzeumból - akkor a Szerelem és fájdalom címűt. A Sikoly-lopásért hatévnyi börtönbüntetést kapott, ami akkoriban a legszigorúbb ítélet volt Norvégiában ilyen bűncselekményért - a festményt végül a saját családi házában található rejtekhelyen találták meg, sértetlen állapotban.
MIÉRT VOLT EGÉSZEN MÁS A 2004-ES RABLÁS?
Tíz évvel később, 2004 augusztusában A sikoly egy másik változatát - ezúttal az Oslói Munch Múzeumból – lopták el. Ez alkalommal nem éjszaka, titokban történt a rablás, hanem fényes nappal: két álarcos férfi sétált be a múzeumba egy .357-es Magnum pisztollyal, fenyegették a látogatókat és a személyzetet, majd A sikoly mellett a Madonna című Munch-festményt is levették a falról, és kocsival elhajtottak.
Ez alkalommal nem került elő gyorsan. A rendőrség két éven át nyomozott - végül egy már húszévnyi büntetését töltő, más ügyben elítélt bűnöző adott információt a képek hollétéről, cserébe a kedvezőbb börtönkörülményekért. Három férfit végül elítéltek a rablásban játszott szerepükért, hét, illetve nyolc, illetve négy év börtönbüntetéssel.
2006. augusztus 31-én mindkét festményt épségben, de sérülten találták meg: A Sikoly egyik sarka a nedvességtől meggyűrődött, a Madonnán pedig egy körülbelül két és fél centiméteres lyuk és néhány levált festékfolt keletkezett. A múzeum néhány napra, üveg alatt, keret nélkül kiállította a sérült képeket - a nyitva tartás alatt csaknem ötezer-ötszázan keresték fel őket -, mielőtt elkezdődött az egy évig tartó restaurálás.
A két rablás közötti különbség sokat elárul arról is, hogyan változott a műkincsvédelem tíz év alatt: az első esetben egy ablakon át, néhány másodperc alatt lehetett bejutni, a második esetben már fegyveres, nyílt erőszakra volt szükség ugyanahhoz a célhoz.
A 2004-es rablás után a Munch Múzeum kilenc hónapra bezárt, hogy egy csaknem hatmillió dolláros biztonsági fejlesztésen essen át: a legfontosabb festmények mára golyóálló üveg mögé kerültek, a látogatóknak pedig fémdetektoron és csomagátvilágításon kell átesniük, mint egy repülőtéren. A norvég sajtó azóta "Fort Munch" néven emlegeti az intézményt.
A sikoly arca a szorongást ábrázolja. Két rablás után talán már a múzeumok szorongását is.
PRÓBÁLD KI!
Nézd meg A sikoly című képet a Muse Minutes könyvtárában, és képzeld el, ahogy ott lóg egy múzeum falán - biztonsági kamerák, riasztók és őrök gyűrűjében.
Mit gondolsz, mitől félt jobban a Munch Múzeum 2006 után: attól, hogy megint ellopják, vagy attól, hogy legközelebb nem kerül elő? Érdekes módon a 2004-es rablás egy egészen más intézményt ért, mint az 1994-es - vagyis Norvégiában tíz éven belül két különböző múzeum is súlyos biztonsági hiányosságokkal küzdött.
FEDEZD FEL A MŰVÉSZET TOVÁBBI REJTÉLYES TÖRTÉNETEIT!
Ha ez a cikk közelebb hozta hozzád ezt a történetet, a Muse Minutes könyvtárában ezekkel folytathatod:
● Edvard Munch - Marat halála
● Leonardo da Vinci - Mona Lisa
● Gustav Klimt - A csók
Csatlakozz a Muse Minutes-hez, ha szeretnéd tudni, mi van még a vászon mögött!
MIELŐTT BECSUKOD EZT AZ OLDALT...
Négy változata létezik A sikolynak - kettő festmény, kettő pasztell -, és mind a négy ugyanazt az 1892-es oslói sétát idézi fel, amikor Munch, saját szavai szerint, természetellenes, végtelen sikolyt érzett átfutni a tájon.
Ma már nemcsak a képen látható alak sikolt. A múzeumok biztonsági rendszerei is - minden alkalommal, amikor valaki túl közel merészkedik a vászonhoz.
Legközelebb, amikor egy híres festmény előtt állsz, nézd meg, milyen biztonsági rendszer veszi körül. Lehet, hogy pont A sikoly tanította meg a múzeumoknak, mennyire kell félteniük a falaikon lógó képeket.
Források
1. Az 1994-es Sikoly-lopás részletei az Oslói Nemzeti Galériából History.com
2. A 2004-es fegyveres rablás a Munch Múzeumban Al Jazeera
3. A Sikoly 2006-os megtalálása és a nyomozás lezárása The Washington Post
4. A Sikoly négy változata és a 2012-es Sotheby's aukciós rekord Bloomberg
5. A 2006-os megtalálás körülményei, a sérülések és az elítéltek büntetése Today.com / NBC
6. Pål Enger, az 1994-es rablás értelmi szerzőjének története ARTnews
7. A Munch Múzeum biztonsági rendszerének átalakítása a 2004-es rablás után Security Info Watch / AP
