A Halloween valódi, ősi eredete
A Halloween sokkal régebbi, mint a tökfaragás. Ez a történet elvezet Írországtól a Sixtus-kápolna faláig, ahol Michelangelo megfestette az Ítélet napját.
Képzeld el, hogy nem tököt faragsz, hanem egy répát. Nem édességet kérsz házról házra, hanem tüzet gyújtasz egy domb tetején, mert azt hiszed, ezen az egy éjszakán vékonyabb a határ élők és holtak világa között. Nem szórakozásból öltözöl jelmezbe, hanem azért, hogy a kóborló szellemek ne ismerjenek fel.
Ez nem egy amerikai plázák számára kitalált ünnep. Ez Halloween kétezer-ötszáz évvel ezelőtti, ír-skót gyökere.
És mire eljutunk a mai jelmezbálig, a történet átmegy egy olyan ponton is, ahol a legnagyobb reneszánsz festő az Ítélet napját festi meg egy vatikáni kápolna falára.
A Halloween azért félelmetes, mert évszázadokon át azt hitték, ezen az éjszakán megnyílik egy kapu.
HONNAN ERED VALÓJÁBAN A HALLOWEEN?
A történet Írországban kezdődik, a kelta Samhain ünnepénél. Samhain a betakarítás végét és a tél, vagyis "az év sötétebbik felének" kezdetét jelölte. A kelták úgy hitték, ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az élők és a holtak világa között. Tüzet gyújtottak a dombtetőkön. Áldozatokat mutattak be. Úgy hitték, a kóborló szellemek - jók és rosszak egyaránt - szabadon járhatnak a földön.
Századokkal később a keresztény egyház november elsejét Mindenszentek napjává (All Hallows' Day) tette, az előtte lévő estét pedig All Hallows' Eve-nek (Mindenszentek estéje) nevezték - ebből lett később a Halloween szó. A régi és az új hagyomány nem törölte el egymást. Egymásra rétegződött.
A szellemek, a tüzek és a határok elmosódása megmaradt - csak új köntösben.
KI VOLT ZSUGORI JACK, ÉS MIÉRT VISZ MAGÁVAL EGY LÁMPÁST?
Az ír néphagyomány őriz egy történetet egy Jack nevű, zsugori és ravasz emberről. A legenda szerint Jack kétszer is rászedte magát az ördögöt, aki cserébe megígérte, hogy soha nem viszi el a lelkét. Amikor azonban Jack meghalt, a Mennybe nem jutott be, mert túl sok bűnt követett el, a Pokolba pedig az ördög nem engedte be, mert még mindig haragudott rá.
Jack lelke így a kettő között rekedt.
Az ördög egy izzó parazsat dobott neki, hogy legyen mivel világítania örök vándorlása közben. Jack ezt egy kivájt répába tette - és attól kezdve "Jack lámpásaként" (Jack O'Lantern) kísértett a sötétben.
Írországban és Skóciában az emberek ijesztő arcokat vájtak répákba, cukorrépákba és burgonyákba, és az ablakba, vagy az ajtó elé tették őket, hogy elriasszák Jacket és a hozzá hasonló kóbor lelkeket.
Amikor az írek és skótok a 19. században tömegesen az Egyesült Államokba vándoroltak, ott egy Amerikában őshonos, könnyebben faragható növényre bukkantak: a tökre. A rémisztő arcú répa így vált rémisztő arcú tökké.
A funkció azonban nem változott: fény a sötétben, arc, ami elijeszti azt, amitől félsz.
MIÉRT FESTETTE MEG MICHELANGELO AZ ÍTÉLET NAPJÁT EGY VATIKÁNI KÁPOLNA FALÁRA?
1534-ben VII. Kelemen pápa megbízta Michelangelót, hogy fesse ki a Sixtus-kápolna oltárfalát. Bár a pápa a megbízás után röviddel meghalt, de utódja, III. Pál ragaszkodott hozzá, hogy a munka folytatódjon.
Michelangelo négy éven át dolgozott a freskón - amit 1541. október 31-én lepleztek le. Igen, jól olvasod a dátumot: október harmincegyedikén. Századokkal azelőtt, hogy bárki Halloween néven ismerte volna ezt a napot, Rómában épp azon a napon mutatták be a művészettörténet egyik legnagyobb ítéletnapi jelenetét.
A kép Krisztus második eljövetelét és a végső ítéletet ábrázolja. A halottak feltámadnak sírjaikból. Krisztus középen áll, körülötte szentek serege. Az üdvözültek felfelé emelkednek, a kárhozottak lefelé zuhannak - némelyiket démonok rángatják a mélybe. Több mint háromszáz alak található a freskón.
A mű megjelenésekor azonnal botrányt kavart. A festő kritikusai a testek meztelenségét kifogásolták, illetlennek és a szent hely méltóságához nem illőnek tartva azt.
A vihar évtizedekig nem csitult. Michelangelo halála után egy évvel, 1565-ben IV. Pius pápa megbízta Daniele da Volterra festőt, hogy fessen ágyékkötőket a legkényesebb alakokra - a Trentói zsinat ugyanis időközben elítélte a vallásos képek meztelenségét. A feladat annyira rátapadt Volterrára, hogy a mai napig "Il Braghettone", vagyis "a nadrágfestő" néven emlegetik.
A vita azonban nem változtatott a kép erején. Az Utolsó ítélet azóta is azt az egyetlen pillanatot ragadja meg, amelyről a középkori és reneszánsz ember élete végéig gondolkodott: mi történik velünk, amikor mindennek vége?
Michelangelo képe azt kérdezi, mi történik a halál után - és kire számíthatsz, amikor eljön a pillanat?
MIÉRT ÖLTÖZÜNK MA IS DÉMONNAK ÉS CSONTVÁZNAK?
Ha végigsétálsz egy mai Halloween-partin, valószínűleg legalább egy csontváz- vagy démon-jelmezzel találkozol. Ez nem véletlen esztétikai döntés. Egyenes vonal vezet a középkori és reneszánsz ítéletnapi jelenetek kárhozott lelkeitől és démonaitól a mai jelmezekig - csak közben a jelentésük megváltozott. Ami egykor komoly, vallásos figyelmeztetés volt, mára játékos, ijesztgetős szerepjátékká szelídült.
A csontváz és a démon azonban nem vesztette el a lényegét. Még mindig ugyanazt az egyetlen dolgot jelképezik, amit Michelangelo freskóján is: azt a pillanatot, amikor a test elveszíti a hatalmát, és valami más veszi át a helyét.
Ezért nem fárad ki soha ez a szimbólum. Nem egy adott kor félelmét mutatja - hanem egy olyat, ami minden korban ugyanaz marad.
PRÓBÁLD KI!
Ezen a Halloweenen, mielőtt feldíszíted a házad vagy jelmezt választasz, keress rá Michelangelo Utolsó ítéletére, és nézz meg néhány részletet belőle. Válassz ki egy alakot - egy felemelkedőt vagy egy lezuhanót.
Mit gondolsz, mit érzett Michelangelo, amikor éppen ezt a pillanatot választotta - nem a Mennyet, nem a Poklot, hanem a köztes, eldöntetlen másodpercet?
Utána nézz körül a saját Halloween-dekorációdon.
Meglepően sok szál vezet vissza egy 500 éves freskóhoz...
FEDEZD FEL A SÖTÉTEBB TÖRTÉNETEKET!
Ha ez a cikk közelebb hozta hozzád a Halloween művészettörténeti gyökereit, a Muse Minutes könyvtárában ezekkel a történetekkel folytathatod:
- Hieronymus Bosch - A gyönyörök kertje
- Nicolas Poussin - Pestis Ashdodban
- El Greco - Orgaz gróf temetése
Még rengeteg festmény története vár rád a Muse Minutes könyvtárában
MIELŐTT BECSUKOD EZT AZ OLDALT...
Amikor legközelebb egy kivilágított tököt látsz egy verandán, gondolj Jackre, aki örökre a lámpásával bolyong. Amikor egy démon- vagy csontváz-jelmezt látsz, gondolj Michelangelo freskójára, ahol ugyanezek az alakok háromszáz társukkal együtt néznek szembe az ítélettel.
A Halloween ma tele van cukorkával és pókhálódekorációval. De a mag, amiből kinőtt, egészen másról szólt: arról, hogy egy éjszakára szembenézünk azzal, amitől egész évben elfordulunk.
Ez az ünnep évezredek után is köztünk maradt. Nem azért, mert félelmetes akar lenni. Hanem mert emlékeztet valamire, amit máskor szívesen elfelejtenénk.
Források
1. A Samhain ünnepe és a Halloween kelta eredete The Irish Place
2. A Zsugori Jack legendája és a répából faragott lámpások eredete History.com
3. Michelangelo Utolsó ítélet című freskójának megrendelése, elkészülte és leleplezése Vatikáni Múzeumok
4. Daniele da Volterra és az Utolsó ítélet ágyékkötőinek története Vatikáni Múzeumok
