Amitől Bosch pokla igazán rémisztő
Bosch pokolképein szörnyek falják fel a lelkeket, a hangszerek pedig kínzóeszközzé válnak. Miért nem tudjuk 500 év után sem levenni róluk a szemünket?
Egy férfit egy óriási hárfához kötöztek. A közelben valaki egy hatalmas lant alatt fekszik. Egy másik ember testére kottát írtak. Egy madárfejű szörny embereket nyel le, majd egy sötét gödörbe üríti őket. Egy disznó apácaruhában próbál aláíratni valamit egy meztelen férfival. A háttérben egy város ég. És mindezt egy különös, emberi arcú fa figyeli.
Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje című triptichonjának Poklában járunk. A kép több mint ötszáz éve készült. Mégis, ha ma feltesszük az internetre egyetlen részletét, perceken belül emberek százai kezdik nagyítani, megosztani és találgatni. Ki ez a furcsa faember? Miért kínoznak valakit hangszerekkel? Mit csinál az apáca-disznó? És ami talán a legfontosabb: Hogyan juthatott mindez valakinek az eszébe?
HOGYAN ALKOTTA MEG BOSCH A POKOL SAJÁT VILÁGÁT?
A Poklot Bosch előtt is rengetegszer ábrázolták. A középkori templomok kapuin, freskóin, oltárképein és kézirataiban démonok várták a bűnösöket. A testeket üstökben főzték, tűzbe dobták, szörnyek falták fel. Az üzenet világos volt: az ember döntéseinek következménye van.
Bosch azonban nem elégedett meg néhány ördöggel és egy nagy lángoló katlannal. Nála a Pokolnak saját földrajza, építészete, gépezete és lakossága van. Minden sarokban más történet zajlik. A szörnyek dolgoznak, cipelnek, büntetnek, építenek és szerveznek. A Pokol nem egyetlen nagy kínzókamra. Hanem egy egész társadalom. Minél tovább nézed, annál több szabályt fedezel fel benne. Aztán annál kevésbé érted.
Bosch Pokla egy világ, amelyet a bűnösök bűneiből építettek fel.
A GYÖNYÖRÖK KERTJE: HOGYAN VÁLIK A SZÓRAKOZÁS BÜNTETÉSSÉ?
A Gyönyörök kertje három részből áll.
A bal oldali táblán az Édenkertet látjuk Ádámmal, Évával és Krisztussal. Középen meztelen emberek, állatok, gyümölcsök és fantasztikus építmények töltenek meg egy látszólag gondtalan világot.
Jobbra pedig elérkezik az éjszaka. A középső tábla színei eltűnnek. A kék és rózsaszín építmények helyét fekete ég, tűz és jég veszi át. Ami korábban szórakozásnak tűnt, most büntetéssé változik.
A hangszerek különösen fontosak. Lant, hárfa, dob és különös fúvós hangszerek jelennek meg, de senki sem örömében játszik rajtuk. Az embereket hozzájuk kötözik, alájuk préselik vagy a húrjaik közé feszítik. Ezért nevezik a jobb oldali táblát gyakran „zenélő Pokol”-nak. A hangszerek olyan bűnösök büntetőeszközeivé válnak, akik életükben túlságosan átadták magukat a világi zenének és az élvezeteknek. A Pokolban valamennyi főbűn megkapja a maga képi büntetését. A kép logikája egyszerű és kegyetlen: amit nem tudtál mértékkel élvezni, az uralkodni kezd fölötted.
MIÉRT FORDÍT BOSCH POKLA MINDENT A VISSZÁJÁRA?
Boschnál a büntetések gyakran kapcsolódnak ahhoz, amit az ember életében tett. A falánkságot evés és emésztés alázza meg. A kapzsiságot pénzzel és szerencsejátékkal kapcsolatos jelenetek kísérik. A zene kínzóeszközzé válik. A vallási tekintélyt egy apácaruhába öltöztetett disznó gúnyolja ki. A tárgy, amelynek szolgálnia kellett volna az embert, az ember fölé kerekedik. A test, amely az élvezetet kereste, kiszolgáltatottá válik. A társadalmi szerepek elveszítik méltóságukat.
Ez az úgynevezett fordított világ. Minden ismerős marad. Csak rosszul működik.
Éppen ezért nyugtalanítóbb Bosch pokla egy olyan világnál, amelyben minden teljesen idegen lenne. Felismerjük a kocsmát, a hangszert, a kártyát, a kést, a hordót és a ruhát. Csak nem ott vannak, ahol lenniük kellene.
A Pokol Bosch képén nem egy másik bolygó, hanem a saját világunk szétesett változata.
MIÉRT VAN ENNYI APRÓ TÖRTÉNET A KÉPEN?
A gyönyörök kertjét nem lehet egyetlen pillantással befogadni. Ha az egészet nézed, elvesznek a részletek. Ha közel hajolsz, elveszíted az egész kompozíciót. Folyamatosan váltanod kell a két nézőpont között. Ez a kép egyik titka.
Bosch nem ad egyetlen főszereplőt. A szemünk vándorolni kezd. Felfedez egy szörnyet, aztán egy apró emberalakot, majd egy furcsa tárgyat. Minden részlet új kérdést nyit.
Olyan, mint egy sorozat, amelyben egyszerre száz cselekményszál fut. Vagy mint az internet, ahol egyetlen kép részlete önálló életre kelhet.
A faemberből mém lesz. A disznó-apácából külön bejegyzés. A pokoli kotta alapján zenészek megpróbálják eljátszani a dallamot.Bosch képe szinte végtelenül szétszedhető.
VALÓBAN A SZÖRNYEKTŐL FÉLÜNK BOSCH KÉPEIN?
Nézz meg egy Bosch-démont. Furcsa, de gyakran nem igazán félelmetes. Némelyik inkább nevetséges. Túl nagy cipőt visel, edényt húzott a fejére, furcsán görnyed, vagy annyira komolyan végzi abszurd munkáját, hogy szinte komikus.
A valódi félelem máshol van. Abban, hogy a szereplők nem tudnak kiszabadulni a saját döntéseik következményeiből. Abban, hogy mindenki annyira elfoglalt a középső tábla élvezeteivel, hogy nem nézi meg, merre tart a történet. Abban, hogy a Pokol nem váratlanul jelenik meg.
Végig ott volt a kép jobb oldalán. Csak senki sem figyelt rá.
Bosch legijesztőbb gondolata az, hogy mi magunk építjük fel azt a világot, amelyben később foglyul esünk.
HOL ÁLLÍTOTTÁK KI EREDETILEG A GYÖNYÖRÖK KERTJÉT?
A gyönyörök kertje eredeti címe nem ismert. A ma használt elnevezés jóval későbbi. A mű korai történetéből azt tudjuk, hogy 1517-ben már a brüsszeli Nassau-palotában volt, ahol Antonio de Beatis, Aragóniai Lajos bíboros titkára látta és leírta. Ez arra utal, hogy a különös triptichont nem feltétlenül templomi oltárképnek szánták, hanem előkelő magánkörnyezetben is nézhették és értelmezhették.
Képzeld el a jelenetet. Vendégek állnak a nyitott táblák előtt, közel hajolnak, mutogatnak, vitatkoznak és nevetnek. Pontosan azt csinálják, amit mi ötszáz évvel később.
PRÓBÁLD KI!
Nyisd meg A gyönyörök kertje nagy felbontású képét, és válassz ki egyetlen apró részletet.
Ne a teljes festményt próbáld megfejteni, csak egy jelenetet. Ki a főszereplő? Mi történhetett egy perccel korábban? Milyen bűnhöz vagy emberi gyengeséghez kapcsolódhat? Félelmetes, komikus vagy mindkettő? Mit ismersz fel benne a saját világodból?
Aztán távolodj el újra. Keresd meg, hol helyezkedik el a részlet az egész történetben.
Bosch képe előtt hamar kiderül, hogy a részletek külön-külön furcsák. Együtt azonban rendszert alkotnak.
FEDEZD FEL BOSCH VILÁGÁT!
Ha ez a cikk közelebb hozta hozzád Bosch különös képzeletét, a Muse Minutes könyvtárában ezekkel a történetekkel folytathatod:
- Idősebb Lucas Cranach - Ádám és Éva
- Raffaello - Szent György és a sárkány
Még rengeteg festmény története vár rád a Muse Minutes könyvtárában
MIELŐTT BECSUKOD EZT AZ OLDALT...
Bosch képei előtt könnyű elveszni.
Talán nem is baj. Nem minden festmény azért készült, hogy egyetlen mondattal megfejtsük. Van, amelyik arra kényszerít, hogy újra és újra visszatérjünk hozzá.
Megnézzük ugyanazt a Poklot húszévesen, negyvenévesen és hatvanévesen. A kép nem változik. Mi igen. Más részleteket veszünk észre. Más dolgokon nevetünk. Más következményektől félünk.
Ezért nézzük még mindig Bosch Poklát. Nem azért, mert valóban tudni szeretnénk, milyen szörnyek várnak ránk a túlvilágon.Hanem mert kíváncsiak vagyunk, mit árulnak el rólunk azok a szörnyek, amelyeket már itt, ezen a világon meg tudtunk teremteni.
Források
1. A gyönyörök kertje jobb oldali tábláján megjelenő zenei kínzóeszközök és a főbűnök képi büntetése Prado Museum
2. A Szénásszekér-triptichon jobb oldali táblája és a folyamatosan épülő pokol Prado Museum
