A lebegés

Az előző festményeken még éreztük a repülés lendületét. Giovanni Battista Naldininál a jelenetből eltűnik az időérzék. A fiú karjai ernyedten hullanak a levegőbe, a feje kissé hátrabillen, a tekintete távoli és nyugodt. Az arcán nincs pánik. De megkönnyebbülés sem.
A sas hatalmas teste biztosan tartja, mégis teljesen súlytalannak hat. A teste hosszú, finom és szinte valószerűtlen. Nem lebeg az égben. Inkább álmodik benne.
A fején virágkoszorú van. Apró részlet, de a korabeli nézők számára sokat…