A csend, ami utána marad

A gyász nem mindig hangos. Van, amikor egyszerűen csak csend lesz.
Paolo Veronese festményén sem a tragédia pillanatát látjuk. Az már elmúlt. A kert nyugodt, a fák között lágy fény szűrődik át, minden békésnek tűnik.
Csak a kép közepén fekvő test emlékeztet arra, hogy semmi sem lesz már olyan, mint korábban.
Vénusz lehajol Adoniszhoz. A mozdulata szinte alig észrevehető. Mintha már nem megváltoztatni akarná a történetet, csak még egyszer utoljára közel lenni ahhoz, akit elveszített.
Veronese a v…