A szerelem, ami illúzió volt

Offenbach utolsó operájának, a Hoffmann meséinek a főhőse egy költő, aki három szerelmi történetet idéz fel.
Az első nő nem is igazi ember, hanem egy mechanikus baba. Hoffmann mégis tökéletesnek látja. A második szerelme egy énekesnő, akinek a hangjába szeret bele. A harmadik egy velencei kurtizán, aki úgy csábítja el a férfiakat, hogy közben lassan kifosztja őket.
Hoffmann minden alkalommal szerelmes lesz. És minden alkalommal mást lát, mint ami előtte van. Csak azt látja, amit látni szeretne.…